A COVID-oltások ronthatják a vírussal szembeni hosszú távú immunitást!

Egy új tanulmány szerint a koronavírus elleni védőoltások ronthatják a szervezet azon képességét, hogy kulcsfontosságú antitesteket termeljenek, így potenciálisan korlátozzák az immunrendszer védekezőképességét a vírus mutáns törzsei ellen.

A tanulmány a Moderna által az mRNS SARS-CoV-2 vakcina randomizált kontrollvizsgálata során gyűjtött adatokra támaszkodik, 2020 júliusa és 2021 márciusa között.

A kutatók megvizsgálták azokat a résztvevőket, akiknél pozitív lett a koronavírus-teszt a kísérlet során, összehasonlítva az egyes típusú antitestek szérumszintjét a vakcinázási állapot és a vírusterhelés alapján.

A tanulmány különösen a vírus nukleokapszid fehérje magjára adott antitestválaszt vizsgálja, az anti-nukleokapszid antitestek szintjét (anti-N Abs) a vírusra adott átfogó immunválasz markereként használva, szemben a vírusra adott szűkebb reakcióval. a tüskefehérje. A SARS-CoV-2 mutált tüskefehérjéket tartalmazó változatai aggodalomra adnak okot a vakcinázott immunitásnak az eredeti változat s-proteinjeit megcélzó antitestektől való függése miatt.

Ahogy az várható volt, az anti-nukleokapszid antitestek szérumszintje a mért vírusterhelés alapján változott mind a placebo-, mind az oltóanyag-csoportban, és a magasabb vírusterhelésű résztvevőknél magasabb volt a semlegesítő anti-nukleokapszid antitestek szintje.

A kutatók azonban jelentős különbséget is találtak az anti-nukleokapszid antitestek szintjében a beoltott résztvevők és a placebo csoport tagjai között, még akkor is, ha a vizsgálat a vírusterhelést kontrollálta.

Azoknál a kísérleti résztvevőknél, akik a vakcina helyett placebót kaptak, és a kísérlet során megfertőződtek, szignifikánsan magasabb volt a semlegesítő nukleokapszid elleni antitestek szintje, mint azoknál a beoltott résztvevőknél, akiknek hasonló volt a vírusterhelése.

A placebo csoport azon résztvevőinek körülbelül 60%-ánál, akik nagyon enyhe fertőzést tapasztaltak, alacsony vírusterhelés mellett, találtak anti-nukleokapszid antitesteket, szemben a beoltott alanyok nagyjából 10%-ával.

A magasabb vírusterheléssel rendelkezők körében – amelyek inkább enyhe, mint nagyon enyhe esetnek minősülnek – a be nem oltottak 71%-ánál alakult ki anti-nukleokapszid antitest, szemben a vakcinacsoportban lévők mindössze 15%-ával.

Az összes be nem oltott alany közül, akiknél a vizsgálat során diagnosztizálták a vírust, szinte mindegyiknél (93%) volt mérhető nukleokapszid elleni antitestszint, szemben az oltási csoportban lévők kevesebb mint felével (40%).

"Bár a szeroreverzió növekedése nem zárható ki, a rövid időkeret miatt a valószínűbb magyarázat a vakcina által kiváltott szerokonverzió csökkenése" – írták a kutatók, arra utalva, hogy a kísérletben résztvevőknél, akik megkapták a vakcinát, csökkent az antinukleokapszid antitestek szintje. közvetlen eredménye annak, hogy a vakcina a tüskefehérjére koncentrál.

A kutatók arra is utaltak, hogy a beoltottak körében a csökkent anti-nukleokapszid antitest-válasz az áttöréses esetek alulszámlálásához vezethet, ha ellenanyag-mintavétellel mérik.

„Még gyakori szerosmintavétel mellett is, az N-fehérje elleni antitestekre támaszkodó szerológiai felmérések alábecsülhetik a közösségen belüli átviteli dinamikát."