"Vosztok 2022: Eurázsia katonai konvergenciája"
"Vostok 2022-demonstrált... az Orosz Föderáció Fegyveres Erői, szövetségesek és baráti államok katonai parancsnokságának interoperabilitása Európából, Ázsiából, Afrikából, a Közel-Keletről és Latin-Amerikából".

"Eurázsia"

Készen állsz egy kis valóságos beszédre? Én biztosan nem voltam felkészülve az Asia Times által kiadott cikk hangnemére és kontextusára!

Vosztok 2022: Eurázsia katonai konvergenciája
Asia Times, 2022. szeptember 22.

"A katonai bemutató tényleges középpontjában a kínai erők erős részvétele állt"

Noha a régi rendet hirdető híveinek jelentős része azt szeretné, ha azt hinnénk, hogy a legfontosabb fejlemények, amelyek jelentősen befolyásolják az általunk ismert világot, ahhoz a nagyjából jelentéktelen katonai offenzívához kapcsolódnak, amelyet nemrég (ahogy Scott Ritter fogalmazott) egy "ukránokkal felállított NATO-hadsereg" hajtott végre Harkivban, ez nem is állhatna távolabb az igazságtól - ha elfogadjuk a nyugati szűk látókörűség által kínáltnál jóval tágabb perspektívát.

Valójában, miközben a nyugati világ nagy része ujjongott a pirruszi győzelemért, amely katalizátorként szolgál az amerikai neokonok által kezdeményezett és Washington és vazallusai által sikeresen elhúzódó konfliktus további eszkalálódásához, a világ többi része nagy figyelmet fordított a hónap elején Oroszországban tartott hadgyakorlatokra.

A Vosztok 2022 hadgyakorlat szeptember 1. és 7. között zajlott. Az orosz vezérkari főnök, Valerij Geraszimov parancsnoksága alatt zajlottak a Keleti Katonai Körzet területén lévő kilenc gyakorlótéren, valamint az Okotszki-tenger és a Japán-tenger tengeri és parti zónáiban.

A hadgyakorlatok célja - mint a védelmi minisztérium közleményében hangsúlyozta - "az Orosz Föderáció és szövetségesei katonai biztonságának szavatolása".

"Ma 10 állam katonái és tisztjei állnak egy alakzatban, összesen 14 ország katonái és tisztjei vesznek részt a gyakorlaton" - mondta Junusz-Bek Jevkurov orosz védelmi miniszterhelyettes vezérezredes a Primorszki területen lévő Szergejevszkij gyakorlótéren tartott megnyitó ünnepségen.

"Több tízezer katona és több ezer egységnyi felszerelés valós időben, egységes terv szerint hajt végre harci kiképzési feladatokat kilenc gyakorlótéren".

Mik voltak ezek az állapotok? Nos, a manőverek résztvevői között volt Örményország, Algéria, Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Szíria, Nicaragua, Laosz, Mongólia, Kazahsztán, Fehéroroszország, Kína, India és természetesen Oroszország.

Néhányan a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) és a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek (SCO) is tagjai. Összesen több mint 50 000 katonát és nőt jelentettek, akik az 1996-os katonai bizalomépítő intézkedésekről szóló szerződésnek megfelelően képezték ki őket. 

De legyünk őszinték, a katonai show tényleges középpontjában a kínai erők részvétele állt, amelyek a második legnagyobb kontingenst alkották a résztvevő felek közül. Míg a Középső Királyság eddig négy alkalommal vett részt orosz stratégiai hadgyakorlatokon, nevezetesen a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) most másodszor vett részt a Vosztok gyakorlatokon, és először képviseltette magát a gyakorlatokon szárazföldi, haditengerészeti és légi haderőnemekkel.

A két hatalom közötti harci koordináció elmélyülésének megnyilvánulásaként az orosz Csendes-óceáni Flotta és a PLA haditengerészete szeptember 2-án egyesítette erőit a Japán-tengeren és az Okotszki-tengeren zajló tengeri hadgyakorlatokon azzal a céllal, hogy a tengeri útvonalak és a tengeri gazdasági tevékenységgel érintett területek védelmét és a szárazföldi erők tengeri irányú támogatását gyakorolják - különös hangsúlyt fektetve az USA által a térségben jelentett fenyegetésre (amit Moszkva új haditengerészeti doktrínája világosan megfogalmazott, amit az Asia Times-on részletesen elemeztem).

Mi volt az eredmény? "A Csendes-óceáni Flotta haditengerészeti csoportjai sikeresen hajtották végre a légi célpontok elleni rakéta- és tüzérségi lövéseket" - jelentette be az orosz védelmi minisztérium aznap. És mindezt a japánok tiltakozása ellenére, hogy a déli Kuril-szigetek közelében gyakorlatokat tartsanak.

Az idei Vosztok fejezet fő szakaszára azonban szeptember 6-án került sor, amikor - mint arról a Reuters beszámolt - a "mosolygó Putyin" megérkezett a Primorje régióban található Szergejevszkij gyakorlótérre. Az orosz elnök Szergej Sojgu védelmi miniszterhez és Valerij Geraszimovhoz, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökéhez (valamint 35 ország több mint 170 megfigyelőjéhez) csatlakozva személyesen tekintette meg a hadgyakorlatot.

A közös stratégiai hadművelet, amelyben Oroszország, Kína, India, India, Fehéroroszország, Mongólia, Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Örményország és Algéria csapataiból álló nemzetközi koalíciós csoport vett részt, három szakaszra oszlott, és a hipotetikus ellenség legyőzése koronázta meg.

Mivel úgy vélik, hogy "Washington azt tervezi, hogy katonai stratégiai fölényt szerez az ázsiai-csendes-óceáni térségben" Moszkva és Peking rovására, e két ország katonai, gazdasági és diplomáciai értelemben még inkább közeledik egymáshoz.

Ezt nemrégiben a Csendes-óceánon is bebizonyították, ahol a két ország közös járőrözést tartott - és mindez a Covid-19 kitörése óta először találkozott Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozójának margóján az üzbegisztáni Szamarkandban.

"A járőrözések feladatai közé tartozik az Oroszország és Kína közötti tengeri együttműködés megerősítése, a béke és stabilitás fenntartása az ázsiai-csendes-óceáni térségben, a part menti felügyelet, valamint az orosz és kínai tengeri gazdasági területek védelme" - áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.

Hozzáadva az egyre növekvő ukrajnai és tajvani feszültségeket, nehéz nem egyetérteni Henry Kissingerrel, aki szerint "Oroszországgal és Kínával a háború szélén állunk olyan kérdésekben, amelyeket részben mi hoztunk létre".

Mivel a közeljövőben nincs remény arra, hogy "szétválasszuk és egymás ellen fordítsuk őket", a kollektív Nyugatnak két választása van: Vagy hallgat Kissingerre, és nem "gyorsítja fel a feszültséget, és ... nem teremt lehetőségeket", vagy megkockáztat egy kétfrontos háborút, amely valójában "Amerikát az eurázsiai szárazföld közel felének erőforrásai ellen uszítja", ahogyan A Wess Mitchell volt amerikai diplomata tavaly a The National Interest magazinban figyelmeztetett.

Az erre a kérdésre adott helyes válasz fogja eldönteni, hogy az emberi civilizáció túléli-e vagy elpusztul egy olyan háborúban, amilyet még soha nem látott a világ.

A cikk utolsó két bekezdése erős szavak.

Az utolsó mondat arra utal, hogy a "nyugat" egy második háborút kockáztat, ha nem ül tárgyalóasztalhoz a Vosztok 2022 gyakorlatot vezető országokkal.

Az elsődleges kérdés az - hogyan fog a "nyugat" (NATO? WEF? ENSZ?) reagálni? Hogyan fog reagálni az USA?

A második kérdés - mennyire komoly ez a fenyegetés, és milyen következményekkel jár a Vosztok 2022 gyakorlat. Valóban fenyegetést jelent-e ez a (új...) világrendre?