Havi Archívum

Stumpf-Biró Balázs - Szellempénz

Alapvetően a kitalált pénz, a bináris (01101…) kódban lévő számok halmaza a bankszámládon, nem létezik. Ha úgy tetszik, még csak nem is a reálgazdaság része. Ennek megfelelően, amikor egy közmegegyezésen alapuló világrend (pénzügy, gazdaság, társadalom) egyensúlyát veszíti, majd összeomlik, akkor minden, ami annak a közmegegyezésnek a tárgya volt, értelmét, de legalább is értékét veszíti. Ehhez még a jövőbe sem kell tekintenünk, elég a minden addiginál irreálisabb, első világháborút követő német, majd az azt kispadra helyező, második világháborút követő magyar hiperinflációra gondolni. Egy bőröndben kaptad meg a fizetésedet, de mire a boltba értél, már nem kaptál érte egy szál kolbászt sem. Öreganyám elmesélte, ahogy egy ilyen esetben ellopták a bőröndöt… a bőröndöt(!), a pénzt nem!

De már ez sem lesz, hiszen néhány éven belül megszületnek a világ első teljesen készpénz mentes társadalmai (Svédország), és ez a modell roppant gyorsan fog elterjedni. Induljunk ki abból, ami van: nem egy ilyen barátságos járványból, hanem mondjuk egy olyanból, ami minden harmadik embert el is visz. Mit mond az állam? Él a lehetőséggel, és betiltja a készpénzt… mondván (joggal), hogy az terjeszti a fertőzést. Igaz is, a pénznél mocskosabb nincsen… minden értelemben. Vagyis, amit pénznek nevezel, az bizony marad 01101…

Mi történik ezekkel a számokkal egy teljes pénzügyi összeomláskor? Ehhez sem kell Mad Max világába képzelnünk magunkat… elég szegény görögökre vagy ciprusiakra gondolnunk… akik hetekig kaparták a bank falát, de nem fértek hozzá az „ott lévő” pénzükhöz. De legalább meg volt ígérve nekik, hogy ott van… és egyszer meg is kapták belőle… hát, ami maradt, amire az állam garanciát vállalt. Ez az EU-ban jelenleg 100,000 euró-ig terjed. A többi… hát bocs.

Szóval, a tanulmány szerint a következő szintek léteznek, illetve fognak valósággá válni a folyamatok előrehaladtával. Még egyszer: ez mind van ma is… a hangsúly fog átkerülni az egyikről a másikra… folyamatosan, vagy nagyon is gyorsan.

Számlapénz

Erről nem kell sok szót ejteni, ez van, és idővel csak ez lesz, amíg lesz. Amit tenni lehet a sérülékenységének a csökkentése érdekében, hogy több valutanemben, és (igen) több országban lévő bankszámlán tárolod. Ez utóbbi kapcsán azt kell figyelembe venni, hogy az egy minél stabilabb gazdasággal, politikai berendezkedéssel, pénzügyi kultúrával és infrastruktúrával rendelkező ország legyen. Mert bizony (ez egy másik tanulmány), listázva vannak az országok a tekintetben, hogy melyik mennyire lesz (a többihez képest) ellenállóbb a változásokra, magyarán mennyire lassan, vagy gyorsan esik szét. Ugye nem meglepő, hogy az előbb felsorolt feltételekkel rendelkezők jóval tovább bírják majd. Magyarán, azért kell itt a Kárpát-medencében is minél intenzívebben fejlődnünk, mert nem mindegy, honnan csúszunk majd lefelé…

Készpénz

Amíg lesz, addig tárold. Akár banki széfben, akár úgy, mint öreganyád, a cihában. Fontos – akár csak a számlapénz esetében – hogy minél többféle, értékállóbbnak tűnő pénznemben legyen. Nem lehet meghatározni még, hogy mennyi ideig tart majd a karrierje, de onnantól kezdve, hogy a számlapénz elérhetetlen lesz, egészen odáig, hogy csak a bőröndöt lopják majd el… ő lesz az úr!

Nemesfém

Vegyük úgy, hogy ez gyűjtőfogalom. Ez alatt érthetsz aranyat, ezüstöt, platinát és akár drágaköveket is. De ebbe a kategóriába tartozhat minden, ami valamilyen szempontból, valakinek érték. Ebben a helyzetben persze már ő fogja meghatározni, hogy a Fabergé-ért ad-e Neked egy szakajtó meleg tojást, vagy sem. Mert ezeknek is csak addig lesz értelme, ameddig valahol valakinek még érnek valamit. Ez az időszak (ahogy például egy háború esetén) a készpénz teljes elértéktelenedésétől tarthat akár egészen sokáig, ami alatt azt értem, hogy egészen addig, amíg el nem érkezünk a legalsó szintre… Amit még erről a kategóriáról fontos megjegyezni, hogy mindent minél apróbb kiszerelésben: nem csupán a szállíthatóság, de a beválthatóság szempontja miatt is!

Nyersanyagok és erőforrások

Igen, ez bizony már az alja, és egyikünk sem szeretné úgy igazán megtapasztalni. Nem is térek ki ezért a részletes felsorolásukra. Mert ide tartozik minden, amit megehetsz, amit megihatsz (bár a víz a valódi érték, de szesszel amíg ember lesz, fizethetsz), amivel fűtesz, amivel megvéded magad! És hát igen… az, amit az oligarchák a kerek világon már ma is gyűjtenek gazdagon: föld… termő, vízbázison lévő, árnyat adó, védhető… jó helyen lévő föld!

Hogy ezek a fázisok mikor következnek be, és meddig tartanak… ezt senki nem fogja őszintén megmondani Neked… egyszerűen azért, mert nem tudhatja. Amit tehetsz, hogy elkezdesz stratégiai módon tervezni és gondolkodni. Szép magyar szóval diverzifikálsz, vagyis, ha teheted, egyszerre fejleszted mind a négyet. Aztán már nem is marad más dolgod ezzel kapcsolatban, csak, ami a legnehezebb lesz:

Jól figyelsz, hogy mikor jön el a pillanat, amikor a világ az egyikről, a másikra vált… mert Neked ezt a többiek előtt kell meglépned!

Stumpf-Biró Balázs - Beszélni az összeomlásról

A világ 30 országából, eddig több, mint 500 tudós írta alá azt a nyílt levelet, amely egy lehetséges társadalmi összeomlás kockázatáról szóló nemzetközi és nyilvános párbeszédre szólítja fel a világ döntéshozóit.

A nyílt levél magyar fordításban

Mi, tudósok és akadémikusok a világ minden tájáról, felszólítjuk a döntéshozókat, hogy egyértelműen és nyíltan vegyenek részt a társadalmaink várható zavarairól és összeomlásáról szóló kockázatok megvitatásában. Öt év elteltével, miután a Párizsi Klímaegyezményben megállapított célokat időarányosan nem sikerült teljesíteni, szembe kell néznünk a következményekkel.

Nem kérdés, hogy a szén-dioxid kibocsájtás csökkentésére, és a szén légkörből történő kivonására irányuló jelentős erőfeszítések elengedhetetlenül szükségesek, ugyanakkor különböző területeken tevékenykedő tudósok sora tartja az évszázad folyamán bekövetkező, rendszerszintű társadalmi összeomlást reális lehetőségnek. Számos különböző nézet létezik az ilyen jellegű folyamatok helyét, idejét, mértékét, módját, tartamát és súlyosságát illetően, de az, ahogyan a modern társadalmak a végsőkig kihasználják az embereket és a természetet egyaránt, egyöntetűen komoly aggodalmakra ad okot.

Csak és kizárólag abban az esetben van valós esély a közösségek és az országok felkészülésének megkezdésére, amennyiben a politikai döntéshozók haladéktalanul és nyíltan felvállalva kezdenek cselekvő párbeszédet a társadalmaink összeomlása okozta valós fenyegetésről, lehetővé téve ezáltal, hogy érdemben késleltessük annak bekövetkeztét, és csökkentsük a súlyosságát, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabbakra és a természetre váró csapások tekintetében.

A világ jelentősebb haderői az összeomlásra már olyan lehetséges forgatókönyvként tekintenek, ami körültekintő tervezést igényel. Különböző felmérések támasztják alá, hogy az emberek egyre növekvő hányada számol valamilyen formában társadalmaik összeomlásának lehetőségével. Sajnálatos tény, hogy a fejlődő világban számos közösség tapasztalt már meg, vagy éppen él át hasonló eseményt. Ez a téma azonban ritkán kerül a média, a civil társadalom, vagy éppen a politika figyelmének középpontjába.

Amikor ez mégis megtörténik, a média jellemzően olyan embereket idéz, akik negatívan nyilatkoznak a társadalmi összeomlás lehetőségéről, és az azzal kapcsolatos érdemi párbeszédről. A félrevezető, valóságot elrejtő kommunikáció arra irányul, hogy az emberek mentális egészségére, motivációjuk elvesztésére hivatkozva ellehetetlenítse a széleskörű tájékoztatást, figyelem felkeltést és a valós vitát. Ugyanakkor lényegében elveszi a lehetőséget azoktól a tenni akaró emberektől, akik az összeomlásra való felkészülésben találják meg a kellő motivációt a valódi cselekvésre, hogy érdemi változást érjenek el az éghajlati, ökológiai és társadalmi problémák enyhítésében.

A környezeti és humanitárius szempontokat is szem előtt tartó, felelősen gondolkodó embereket nem szabad elriasztani attól, hogy nyíltan megvitassák a társadalmaik szétesése és összeomlása okozta valós kockázatokat. Ez lényegében lehetővé teszi, hogy a közbeszédet, és a megvitatásra érdemes dolgok sorát olyan emberek határozzák meg, akik számára a fenti szempontoknak, így ennek a témának sincsen komoly jelentősége.

Jó néhányan hisszük, hogy az átmenet egy új típusú társadalomba igen is lehetséges. Ez kétségtelenül bátor lépéseket követel majd, az éghajlat, az élővilág és az emberi közösségek tekintetében egyaránt, ideértve a mindennapi élet súlyos zavaraira való felkészülést is. Egyöntetűen kiállunk amellett, hogy mindent el kell követnünk az összeomlással kapcsolatos szabad párbeszéd fenntartása érdekében, hogy annak hiánya ne lehessen akadálya a szükséges átmenetnek.

Mindannyian megtapasztaltuk, hogy milyen komoly érzelmi megterhelést jelent azon károk és veszélyek felismerése, amelyek nem csupán életmódunkat, de létünket fenyegetik. Ugyanakkor ismerjük jól a felemelő érzést, amit a támogató közösség megléte jelent. Eljött az ideje, hogy nehéz, ám életbevágó párbeszédekbe kezdjünk egymással, csökkentve ezzel a saját bűntudatunk okozta lelki terheket, és mindent elkövetve annak érdekében, hogy az előttünk álló embert próbáló időkből, a lehető legjobbat hozzuk ki.

Az eredeti nyílt levél, annak hivatkozásai és aláíróinak listája ezen a linken olvasható.