Minél tovább késlekednek a tárgyalások, annál nehezebb lesz megegyezni - mondja az orosz külügyminiszter

Moszkva nem mond le a Kijevvel való béketárgyalásokról, de a feleknek inkább előbb, mint utóbb meg kell kezdeniük a tárgyalásokat - mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

"Nem utasítjuk el a tárgyalásokat, nem mondunk le a tárgyalásokról" Ukrajnával - mondta Lavrov a Rosszija 1 csatornának.

"Azoknak, akik elutasítják őket, meg kell érteniük, hogy minél tovább késik ez a folyamat, annál nehezebb lesz megállapodásra jutni" - tette hozzá, nyilvánvalóan a kijevi hatóságokra utalva.

Lavrov megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban ugyanennek az álláspontnak adott hangot a béketárgyalásokkal kapcsolatban.

A szembenálló felek a március végi isztambuli tárgyalások óta nem ültek tárgyalóasztalhoz. Oroszország, amely kezdetben optimizmusát fejezte ki a békefolyamatot illetően, később azzal vádolta Kijevet, hogy visszalépett a Törökországban elért előrehaladástól, mondván, hogy elvesztette bizalmát az ukrán tárgyalófelekkel szemben. Orosz tisztviselők figyelmeztettek, hogy Moszkva követelései szélesebb körűek lennének, ha a tárgyalások újraindulnának.

Az elmúlt hónapokban Ukrajna vagy olyan feltételeket terjesztett elő a tárgyalások újrakezdésére, amelyeket Moszkva "irreálisnak" tartott, vagy azt mondta, hogy azok csak akkor kezdődhetnek meg, ha Oroszországot legyőzték a csatatéren.

Vlagyimir Zelenszkij ukrán vezető többször is azt állította, hogy közvetlenül Putyin elnökkel akarja megvitatni a konfliktus kimenetelét. Moszkva álláspontja azonban az volt, hogy a két vezetőnek csak azért kellene találkoznia, hogy aláírják a konkrét megállapodásokat, amelyeket a tárgyalófelek készítenek elő számukra. "Senkinek sincs szüksége találkozóra a találkozó kedvéért" - mondta a hét elején Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára.

Ukrajna a hét elején nagyszabású ellentámadást indított az északkeleti Harkov körzetben, miután más területeken kudarcba fulladtak az előrenyomulási kísérletek. Szombaton Oroszország kivonta erőit Izuymból és néhány más településről a térségben, mondván, hogy átcsoportosítják őket "a Donyeck irányába tett erőfeszítések fokozására".

Moszkva február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy Donyeck és Luganszk régiónak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül.

A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Pjotr Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és "erős fegyveres erők létrehozására" használja fel.

 
2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a donbásszi köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.