Nincs visszaút, miután Berlin fegyvert szállított oroszok megölésére, mondja Moszkva követe.

Németország átlépett egy vörös vonalat Oroszországgal szemben azzal, hogy fegyvereket küldött Ukrajnának - jelentette ki Moszkva berlini nagykövete hétfőn. A döntés aláássa a második világháború vége és a Szovjetunió náci lerohanása óta eltelt évtizedek megbékélését - tette hozzá a diplomata.

"Maga a tény, hogy az ukrán rezsimnek német gyártmányú halálos fegyvereket szállítanak, amelyeket nemcsak az orosz katonák, hanem a donbászi civil lakosság ellen is használnak, átlépi a vörös vonalat" - mondta Szergej Necsajev nagykövet az Izvesztyija című napilapnak adott interjújában.

Hozzátette, hogy Berlinnek jobban kellett volna tudnia, "tekintettel arra az erkölcsi és történelmi felelősségre, amelyet Németország a náci bűnök miatt visel népünk előtt".

"Átlépték a Rubicont" - jelentette ki Necsajev, egy olyan kifejezéssel élve, amely azt jelenti, hogy átlépték azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút.

Berlin elvetette azt a régóta fennálló politikáját, hogy nem küld fegyvereket fegyveres konfliktus övezetébe, és csatlakozott az Egyesült Államokhoz és más NATO-szövetségesekhez, hogy fegyvereket biztosítson Ukrajnának. A német kormány szerint erkölcsi kötelessége támogatni Kijevet, hogy az meg tudja védeni magát Oroszországgal szemben.

Németország csatlakozott az EU azon törekvéséhez is, hogy a tagállamok gazdaságát függetlenítsék Oroszország gazdaságától. A német vállalkozások öt évtizede, a Szovjetunió összeomlása előtt óta az olcsó orosz földgázra támaszkodnak.

A német kormány "egyoldalúan cselekedett, hogy lerombolja a kétoldalú kapcsolatokat [Oroszországgal], amelyek egyedülállóan széles körűek és mélyek voltak, és évtizedek alatt épültek ki" - jegyezte meg az orosz nagykövet. "Lényegében nemzetünk és népeink háború utáni megbékélését erodálják" - mondta Necsajev.

A diplomata szerint az ukrajnai konfliktus miatt Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozások a közüzemi számlák meredek emelkedéséhez, a fogyasztói árak ugrásszerű növekedéséhez és a reáljövedelmek csökkenéséhez vezettek Németországban. Necsajev szerint a Moszkva elleni "szankcióháborút" egyre inkább úgy látják Németországban, hogy "lábon lövik magukat", amely már eddig is tiltakozásokkal szembesült a megélhetési válság miatt. A nagykövet megjegyezte, hogy Oroszországnak nem okoz örömet látni a károkat, még akkor sem, ha Berlin saját magát hibáztatja érte.

"Úgy véljük, hogy a folyamatban lévő folyamatok Németország belügye, amelybe mi nem avatkozunk bele" - mondta. "És természetesen nem szokásunk nagyképű kioktatásokat tartani, amilyeneket a Nyugat folyamatosan tart az oroszokról".

Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Pjotr Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és "erős fegyveres erők létrehozására" használja fel.

2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a donbásszi köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.