31 May 2023 - Robert C. Castel_ A NATO nem mérte fel, hogy atomháborút kockáztat Oroszország provokálásával
Elindult új sorozatunk, A háború krónikája Robert C. Castel elemzésével. Az első rész:
Adásunk témái:
01:09 Moszkvai dróntámadás
Mi a különbség és hasonlóság a Kreml elleni támadással?
Ukrajna nem felelős, de „élvezettel figyeli az eseményeket” – Mi lehet a realitás, kinek szervezhetik ki az ilyen akciókat? Lehetnek orosz „szabadságharcosok” is?
07:17 Folytatódnak a támadások a határ mentén is, ma reggel egy krasznodari olajfinomítót ért találat, és a belgorodi régióban is történt újabb támadás. Ezeknek az akcióknak is csak lélektani jelentősége van, vagy lehet katonai szempontból is értelmezni őket?
09:30 Új fejlemény, hogy James Cleverly brit külügyminiszter a napokban nyíltan kijelentette, hogy támogatják az oroszországi célpontok elleni támadásokat is. „Ukrajnának szabad önvédelemből támadásokat végrehajtani orosz területeken lévő célpontok ellen is”. Tudatosan igyekeznek eszkalálni a háborút? És ha igen mi lehet a célja ennek? Hogyan reagál erre Washington?
14:12 NATO csapaterősítések
Közben a NATO is erősíti jelenlétét a keleti fronton, ezt sürgette a litván elnök is. Itt elsősorban német katonák állomásoznak NATO-kötelékben, egy esetleges orosz támadásra készülve. Hol van legnagyobb veszélye annak, hogy a NATO közvetlenül ütközik az orosz hadsereggel?
16:29 Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint nem látszanak annak jelei, hogy a szövetségesek belefáradtak volna Ukrajna támogatásába és a júliusi vilniusi NATO-csúcson olyan tervekről tárgyalmak majd, , amelyek segítik Ukrajna átállását a szovjet idők fegyverzetéről a NATO-ban használatos modern fegyverzetre. Úgy tűnik, mintha ezek a tervek túlmutatnának a most zajló háborún – mi lehet ennek a célja?
19:30 Az is sokatmondó, hogy a legnagyobb brit fegyvergyártó cég, a BAE Systems gyárat készül építeni Ukrajnában. Mit üzen az, hogy egy lerombolt országban az első beruházás egy fegyvergyár?
20:40 Olaf Scholz szerint ugyanakkor nem reális ukrán katonai győzelemre számítani. Egész pontosan azt mondta, hogy „Nem tűnik úgy, hogy a háborút a csatatéren el lehetne dönteni” és arról is beszélt, hogy újra szeretne beszélni Putyinnal, akivel legutóbb tavaly decemberben beszélt. Milyen irányba mutatnak az ilyen nyilatkozatok és kezdeményezések?
21:52 Ellentmondó hírszerzési értékelések
A brit hírszerzés szerint május eleje óta az orosz haderő már csak reagál az ukránok harci cselekményeire és nem a saját céljainak eléréséért küzd. Egy amerikai elemző a napokban a brit védelmi minisztérium megállapításainak szöges ellentétét fogalmazta meg.
Mi lehet a reális helyzet?
Hogyan függ ez össze a régóta várt ukrán ellenoffenzívával, ami már elkezdődött vagy fog hamarosan elkezdődni?
29:16 A nyugat stratégiai-technológiai hanyatlása
Az ukrán-orosz háborút sokan tekintik egyfajta próbaterepnek is, ahol valós körülmények között lehet tesztelni fegyverendszereket és katonai stratégiákat is. Szinte hetente hallunk hangzatos nevű új csodafegyverekről, amelyek mégsem hoznak áttörést.
Miért nem működik a technológiai fölényre épülő nyugati stratégia?
Ukrán felkészületlenség – orosz elhárítás
Hogyan tud a nyugat változtatni ezeken a hátrányokon?
34:12 Koszovói konfliktus
Magyar KFOR-katonák eddig a fő áldozatai a szerb-albán konfliktusnak. A NATO közben újabb 700 katonát vezényel a térségbe. És a szerb hadsereg is a legmagasabb készültségben áll. Lehet már arról beszélni, hogy háborús helyzet van a Balkánon is?
Kinek az érdeke lehet egy újabb front eszkalálása? Orosz figyelemelterelés, szerb segítséggel? Milyen forgatókönyvekre lehet számítani?
Az ukrán háború elhúzódásával növekszik a veszélye annak, hogy valahol elpattan egy újabb húr? Minek van nagyobb veszélye: ha egy újabb etnikai-hatalmi konfliktus jön létre valahol, vagy ha civilizációs törésvonalak mentén robban ki ilyen, mint ami most a Balkánon is fenyeget?
42:01 Nézői kérdések
Képforrások: Shutterstock/Puzzlepix
