Dr. Ute Krüger svéd patológus főorvosnő a géninjekciók és a daganatos betegségek összefüggéseiről beszélt.

Dr. Krüger 18 éve foglalozik mellrák-diagnosztikával. 6 éve részt vesz a rosszindulatú melldaganatok kutatásában. Ennek a tevékenységnek a keretein belül 1500 melldaganatos esetet vizsgált meg és ezért tisztában van a daganatos sejtek eloszlásával, a korosztályokra jellemző dolgokkal és a tumorok méreteit, hisztológiai besorolását is ismeri. Hónapok óta azt tapasztalja, hogy egyre fiatalabb betegek szövetmintáit kapja vizsgálatra. Ezek 17-18 év körüli fiatalok, nagy méretű, sokszor 4 cm-nél nagyobb tumorral. Ezek a tumorok rosszul differenciálhatóak, nem alakulnak ki mirigyek sem.

Az első képen látható egy hagyományos tumor, ami lassan növekszik, a zölddel jelölt részen vannak a jóindulatú mellmirigyek, a többi részén a képnek a tumorszövet látszik.

A második képen egy rosszul differenciálható tumor-szövet látható.
A harmadik képen látni, hogy a tumorsejtek sejtmagjai jelentősen megnagyobbadtak és chromatint tartalmaznak.
A negyedik képen mitózisokat látni, vagyis a sejtmagok osztódását, ezeket a három piros nyíl jelzi.

Az utolsó, az 5. képen a poliferációs Ki-67 markereket látni, melynek aránya megmutatja, milyen gyorsan szaporodnak, terjednek a rákos sejtek. Ez a marker ennél a mintánál nagyon magas, vagyis gyors terjedésre utal, hiszen itt a tumorsejtek több mint fele érintett.

Az volt a véleménye kezdetben, hogy ezek a változások a tumorok minőségében, a korona-megbetegedéssel függnek össze. Viszont mióta Svédországban szinte eltűntek a korona-esetek, ezek az agresszív tumorok azóta is jelen vannak.
Egy feltevés, amit cáfolni vagy bizonyítani kell, hogy ezeknek a daganatoknak a "szimulációját" illetve kialakulását a kovid-"oltások" okozzák. Mert erre utal, hogy nagyon sok fiatalnál alakulnak ki ilyen tumorok. Tisztázni kell sürgősen azt a kérdést, hogy lehetséges-e, hogy egy génmutációról van szó pl. a BRCA1-gén mutációjáról.

Szükség lenne arra, hogy a patológusok az anamnézisnél megadott információkból megtudják, hogy az érintett páciens kapott-e oltást. Ha igen, melyiket és mikor.

Kéréssel fordul minden nőgyógyászhoz és patológushoz, hogy segítsenek az adatgyűjtésben, hogy mielőbb sikerüljön cáfolni vagy bizonyítani azt a jogos feltételezést, hogy a "turbó-rák" kialakulása összefügg a kovid-"oltásokkal". Mivel esély van rá, hogy az összefüggés bizonyítható, azonnal cselekedni kell, nem szabad időt vesztegetni.