Tisztelt Olvasó!
Az alábbi írás szerzői azt kérték, ne fedjük fel kilétüket. Óhajukat tiszteletben tartjuk, mert az ő személyüknél fontosabb küldeményük tartalma. Ugyanis az Új Világrend, illetőleg a Nagy Újraindítás fő arcai és szószólói nyíltan beszélnek már arról a törekvésükről, hogy az emberiséget meg kívánják fosztani magántulajdonától – noha nyilván nem hangoztatják egyúttal azt is, hogy eközben a maguk gazdagságát viszont ugyanennyivel meg kívánják növelni. Eddig legalább annak örülhettünk, hogy Magyarország többé-kevésbé igyekszik ellenállni a globális irányzatoknak. Volt, amikor ez szinte egyáltalán nem sikerült (ld. pl kovidőrület), volt, amikor jobban (ld. pl. orosz-ukrán háború, gyermekeink megvédése...). Egy készülőfélben lévő törvénytervezet alábbi elemzése a szerzők szerint azt bizonyítja, hogy Magyarország is készül belesimulni a globalisták tulajdonfosztó törekvéseibe. Márpedig ennél nagyobb veszélyt szabadságunkra, szabadságjogaink érvényesíthetőségére nézvést elképzelni is nehéz. Ezért tisztelettel kérjük olvasóinkat, hogy aki hasonlóképpen nagy veszedelmet lát a törvénytervezet véglegesítésében és megvalósulásában, sivalkodjon, ahogy csak bír. – a Szerk.
Magyarországon nagyjából a lakosság fele, négy és fél millió ember él társasházban. (A 118 ezer társasház mintegy fele Budapesten található.)
Ha a jogalkotó által jelenleg tervezett (https://www.tht.hu/hirek/dr-bogdan-tibor-gazdasagi-versenykepesseg-jogi-feltetelrendszerenek-erositeset-celzo-intezkedesekkel-osszefuggo-feladatok-ellatasaert-felelos-kormanybiztos-a-tarsashazakra-vonatkozo-szabalyozas-valtoztatasanak-szukseges-es-lehetseges-iranya/1706) jogalkotás megvalósulna, az szerintünk össztársadalmi katasztrófához vezethetne.
A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény (hatályba lépése a 154. §-a szerint: 2023. július 1.) jogi személyként tételezi a társasházat (2. §, 2. § (4) bekezdés 11. pont, 101. § (2) bekezdés, 102. § (1) bekezdés). Ez a jogtudomány szempontjából: nonszensz!
A Jogi Lexikon (CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2009) szócikke – a jogi személy definíciója:
„... A jogi személy szervezeti jogalany: olyan szervezet, amelyet az állam – annak érdekében, hogy a vagyoni forgalomban való fellépést is igénylő céljait elérhesse – alanyi jogokkal és kötelezettségekkel ruház fel. … A jogi személy alapvető ismérve az alapítótól való viszonylagos függetlenség, továbbá az, hogy a szervezet valamilyen mértékben jelenjen meg a gazdasági forgalomban, és saját jogcselekményeiért bizonyos mértékben önálló vagyoni felelősséggel tartozzék. … A jogi személy saját nevén vesz részt a vagyonjogi forgalomban. … A személyegyesülés típusú jogi személyek többségénél több személy egyesít vagyont és közös okirattal hoz létre jogi személyt. ...”
(Kiemelve azok a részek, amelyek miatt eleve téves – vagy érdekorientált – a jogalkotói szemlélet a még hatályba nem lépett 2021. évi XCII. törvény és az előkészítés alatt álló új társasházi törvény esetében.)
A folyamat vélelmezhető fázisai:
-
a társasház jogi személlyé nyilvánítása törvénnyel (bankárérdekből),
-
a jogi személy társasház létrehozása okirattal, a tulajdonostársak eddigi társasházi vagyonának végleges, visszavonhatatlan elvétele, átadása a jogi személy társasház részére (az már az eddigi tulajdonosok által többé nem szerezhető vissza!),
-
a tulajdonosoktól hatáskörileg nagyrészt függetlenített jogi személy társasház önálló részvételéhez a vagyonjogi forgalomban, és az EU-s klíma-követelményrendszernek való megfelelés (felújítás) érdekében (THT-hírlevélből: https://www.tht.hu/hirek/mikor-jonnek-az-eu-s-tamogatasok-a-tarsashazi-felujitasokra/1735) történő kölcsönfolyósítás révén a jogi személy társasház bank általi eladósíthatóságának létrehozása,
-
a társasház bank általi eladósítása,
-
a társasház fizetésképtelenségének a megállapítása, bank felé fennálló tartozásának a behajtása végrehajtási eljárásban,
-
a végrehajtási eljárásban a tulajdonostársak és egyéb lakók végleges kilakoltatása egykori lakásaikból, hajléktalanná tételük – a Schadl-ügy is mutatja, milyen a végrehajtói „kultúra” (vagy a társasház államosítása úgy, hogy az államot közben megszállnák a BlackRock emberei – a társasházi ingatlanok globalista tulajdonná tétele, az eddigi tulajdonosok pedig esetleg schwab-i „ingyenpénzen” bérlők maradhatnának, globalista feltételekkel – a Szent Korona tulajdonosi jogaiba való deklarált visszahelyezése akadályt képezhetne).
Mindez kísértetiesen emlékeztet arra a folyamatra, amelynek során a modernizáció, kapitalizáció érdekében a nemességből (hazánkban az ősiség törvényének eltörlésével) vagyontalan dzsentrit, később a még vagyonos pl. kereskedőrétegből kommunista államosítással vagyontalan értelmiségit, a jobbágyokból pedig a „jobbágyfelszabadítással”, majd a maradék parasztságból a paraszti társadalom szétverésével, a téeszesítéssel nincstelen városi munkást, ill. (főleg városi, de akár vidéki) munkanélkülit csináltak, kizárólag globalista bankárérdekből.
A lényeg: a társadalom teljes kisemmizése és teljes kiszolgáltatottságának az elérése, vagyis a totális rabszolgásítás, most már globálisan, a globalizáció érdekében.
A „Nagy Újraindítás” keretében Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum elnöke így beszél erről: „Nem lesz semmid és boldog leszel.” (Az Agenda 2030 célkitűzése. Még a mainstream Sky News Australia szerkesztője is csak kapkodja a fejét és figyelmeztet az orwell-i „Great Reset” veszélyeire.)
A nincstelenítési folyamat a nyugati világban, közismert módon, egyelőre „csak” klímavédelemre hivatkozással, karbonadóval való fenyegetéssel, „okosvárosokba” kényszerítéssel, már gőzerővel zajlik (ld. pl. Ausztrália, Hollandia; Németországban pl. Karlsruhe és München az ún. Smart City Charta alapján).
Az eltulajdonlást nyilvánvalóan kivétel nélkül, minden egyes ingatlanra (tehát nem csak a társasházi ingatlanokra!) kiterjesztik, ha tehetik.
Az új társasházi törvény 2023. őszére tervezett megalkotása és a jogi személyekről szóló törvényben a társasház jogi személlyé nyilvánítása szerintünk Magyarországon jelenleg még csak „a nyitány” lenne.
Ha a társasházat jogi személlyé nyilvánító jogszabály hatályba lépne (korábban már elhalasztották ezt, az új időpont a 2023. július 1.), akkor az állam ezzel szembefordulna a hatályos Alaptörvénnyel, vagyis azzal a társadalommal, amelyet és amelynek tulajdonát törvénnyel védeni köteles (Alaptörvény ALAPVETÉS U) cikk (1) bekezdés d) pont, g) pont, SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG V. cikk, XIII. cikk).
Külön kérdés, hogy a törvény 155. §-a (jogharmonizációs záradék) milyen kapcsolatban áll a társasház jogi személlyé nyilvánítási szándékával. Ugyanis ez szerintünk ismét annak a bizonyítéka, hogy nem egyszerűen magyarországi, hanem egyértelműen globalista bankárérdek áll fenn (az EU ugyanis deklaráltan támogatja a globalizmust).
Megjegyezzük, hogy szerintünk a jogalkotás már jelenleg sem a tulajdonostársak érdekeivel törődik, hiszen a jogalkotás előkészítésébe bevont legnagyobb lobbista szervezet már a nevében is csak a társasházkezelők érdekvédelmét látja el, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) hatályos szövege pedig már nem tartalmaz társasházi jogvitákból származó peresíthető igényekre vonatkozó rendelkezéseket. A jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól szóló 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet 5. §-a szerint „Az eljárás nem irányulhat a társasház működésének gazdaságossági vagy célszerűségi szempontból való ellenőrzésére.”
Már a jelenleg hatályos, a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 42. §-a sem védené a tulajdonostársak érdekét, ugyanis ha jogszabály (törvény) mondaná ki, hogy a társasház jogi személy (ennek minden következményével együtt!), akkor fogalmilag kizárt lenne a jogszabályba ütközés és az azon alapuló tulajdonostársi igényérvényesítés, vagyis megvalósulhatna a jogszabály által lehetővé tett tömeges vagyontalanítás, végrehajtási eljárások keretében.
Szerintünk ez beláthatatlan össztársadalmi katasztrófát idézhetne elő, igen rövid időn belül, véglegesen. Ehhez már csak ráadás lenne a karbonadóra alapított nincstelenítés.
Szerintünk a globalista bankári eladósítás érdekében történne a társasház gazdasági életben való szereplésének a lehetővé tétele, jogi személlyé alakítása. Ha nem lenne ilyen globalista bankárigény, a jelenlegi helyzet is maradhatna, hogy ti. a társasház nem jogi személy, hanem a tulajdonostársak közössége, hiszen működik mindenben.
Kérjük, hogy folytassanak széles körű társadalmi felvilágosító, ébresztő tevékenységet a közösségi médiában e témáról is, tegyék ezt mielőbb a társadalmi közbeszéd tárgyává, és e tárgyban általánosan kötelező társasházi közgyűléseket kezdeményezzenek.
Kezdeményezzenek továbbá a családiház-tulajdonosok körében is e tárgyban gyűléseket és jöjjenek a vélemények, javaslatok abból a magántulajdoni szektorból is, hiszen ők lesznek a következő célpontok a magántulajdontalanításban.
Forrás:
