1995 óta 1100 aktivistát öltek meg azért, mert felszólaltak az állattenyésztés ellen.
Köztük volt Dorothy Stang, egy nő, aki életét a brazil esőerdők és lakóik védelmének szentelte. Dorothyt 2005-ben a szarvasmarha-ipar egyik bérgyilkosa gyilkolta meg, miközben hazafelé tartott.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kiadott jelentés szerint a szarvasmarhatartás több üvegházhatású gázt termel a globális felmelegedéshez, mint a teljes közlekedési ágazat.
"Az állattenyésztés napjaink legsúlyosabb környezeti problémáinak egyik legjelentősebb okozója" - mondta Henning Steinfeld, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezető tisztviselője.
"Sürgős intézkedésekre van szükség a helyzet orvoslására".
Az állatok tenyésztése élelmiszer-fogyasztási célokra használ, a világ vízkészletének 30%-át a világ földterületének 45%-át felelős az esőerdők pusztulásának 91%-áért.
E megdöbbentő számok között az állattenyésztés is szerepel.
Az óceánok halott zónáinak vezető oka.
Az élőhelyek pusztulásának fő oka.
A fajok kihalásának fő oka.
A földgáz hidraulikus frakcionálását (fracking) régóta tartják a vízhasználat és a vízszennyezés vezető okának, mivel évente 100 milliárd gallon vizet fogyaszt.
Mégis, ha az állattenyésztéssel hasonlítjuk össze, nincs összehasonlítás. Csak az Egyesült Államokban évente 34 trillió gallon a súlya.
Ez azt jelenti, hogy 2500 gallon vízre van szükség mindössze 1 font marhahús előállításához.
Hogy ezt perspektívába helyezzük, ez annyi vízfelhasználás, mintha 2 hónapig zuhanyoznánk egy hamburger előállításához.
Az állattenyésztés termeli a világ dinitrogén-oxidjának 65%-át (egy olyan gáz, amelynek globális felmelegedési potenciálja 296-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé), és becslések szerint 2050-re ez az iparág 80%-kal fog növekedni, mivel a hús és a tejtermékek iránti kereslet tovább nő.
Ilyen növekedési ütem mellett a becslések szerint az esőerdők 10 éven belül teljesen kiürülnek.
"A mai naptól kezdve mindenféle gáz, olaj vagy üzemanyag felhasználása nélkül is túllépjük az üvegházhatást okozó gázok szénegyenértékben kifejezett maximális kibocsátását, amely 2030-ra 565 gigatonna lesz″.
Dr. Richard Oppenlander környezetvédelmi kutató.
Két környezetvédelmi szakember szerint a World Watch 2009-es jelentésében, az állattenyésztés az összes üvegházhatású gázkibocsátás 51%-áért felelős.
A közlekedési ágazat csupán 13%-ot tesz ki.
Környezetvédelmi szervezeteink cserbenhagynak minket, és cserbenhagyják az ökoszisztémát.
Ezek a csoportok, akiknek a környezet védelmét kellene ellátniuk, csak tétlenül nézik a dolgot. Ennek kellene a középpontban állnia, és mégis, ha meglátogatjuk a honlapjaikat, semmit sem találunk a mezőgazdaságról.
Miért? Mert ezek a szervezetek olyanok, mint a vállalatok, és a profit a lényeg.
1500 évvel ezelőtt az állatok szabadon kószáltak, a biológiai sokféleség 99%-át tették ki, az ember pedig az 1%-ot.
Ma az állatoknak mindössze 2%-a él szabadon a földön, és az emberek a biológiai sokféleség 98%-át teszik ki.
Itt az ideje felébredni és felismerni, hogy az állatok élelmezési célú tenyésztése és megölése pontosan az, ami megöli a bolygót.
A húsmentes hétfő nem elég, globális váltásra van szükség.
Az elmúlt 65 millió év legnagyobb tömeges fajkihalálásának közepén vagyunk. Változtatnunk kell, fejlődnünk kell. Az állattenyésztésnek kellene lennie a klímaváltozás vezető okának, amiről MINDENKI beszél.
Mely ételeket kell kerülnie?
A tiszta táplálkozás azt jelenti, hogy olyan gyümölcsöket, zöldségeket és húsokat választunk, amelyeket minimális feldolgozással neveltek, termesztettek és értékesítettek.
Gyakran bio, és ritkán (ha egyáltalán) tartalmazhatnak adalékanyagokat. Néhány esetben azonban a mai élelmiszertermelők módszerei nem tiszták és nem is fenntarthatóak.
Az eredmény az egészségünk, a környezetünk vagy mindkettő károsodása. Ezért úgy döntöttünk, hogy új szemmel nézzük az élelmiszereket azoknak az embereknek a szemével, akik az életüket azzal töltik, hogy felfedjék, mit lehet - vagy nem - biztonságosan megenni.
Egy egyszerű kérdést tettünk fel nekik:
"Milyen élelmiszereket kerülsz?"
Válaszaik nem feltétlenül egy "tiltott élelmiszerek" listáját alkotják.
De ha a javasolt alternatívákhoz nyúlsz, az jobb egészséget - és nyugalmat - hozhat neked.
1. Paradicsomkonzervek
Fredrick Vom Saal, PhD, a Missouri Egyetem endokrinológusa, aki a biszfenol-A-t tanulmányozza, elmondja a tutit:
A probléma:
A konzervdobozok gyantabélése biszfenol-A-t tartalmaz, egy szintetikus ösztrogént, amelyet a reprodukciós problémáktól kezdve a szívbetegségeken át a cukorbetegségig és az elhízásig számos betegséggel hoztak összefüggésbe. Sajnos a savasság (a paradicsom egyik kiemelkedő jellemzője) hatására a BPA beoldódik az ételbe.
Tanulmányok azt mutatják, hogy a legtöbb ember szervezetében a BPA mennyisége meghaladja azt a mennyiséget, amely elnyomja a spermatermelést vagy kromoszómakárosodást okoz az állatok petesejtjeiben.
"Egy paradicsomkonzervből literenként 50 mcg BPA kerülhet ki, és ez a szint hatással van az emberekre, különösen a fiatalokra" - mondja vom Saal. "Én nem megyek a paradicsomkonzervek közelébe."
A megoldás:
Válasszon üvegpalackba csomagolt paradicsomot (amely nem igényel gyantabélést), mint például a Bionaturae és a Coluccio márkák. Többféle fajtát is kaphat Tetra Pak dobozokban, például a Trader Joe's és a Pomi kínálatában.
Költségvetési tipp:
Ha a receptje megengedi, a paradicsomkonzervet helyettesítheti palackozott tésztaszósszal. Keresse az alacsony nátriumtartalmú és kevés hozzáadott összetevővel rendelkező tésztaszószokat, különben előfordulhat, hogy módosítania kell a receptet.
2. Kukoricával táplált marhahús
Joel Salatin, a Polyface Farms társtulajdonosa és féltucatnyi, a fenntartható gazdálkodásról szóló könyv szerzője elárulja a tutit:
A probléma:
A szarvasmarha arra fejlődött ki, hogy füvet egyen, ne pedig gabonát. A gazdák azonban manapság kukoricával és szójával etetik az állatokat, amelyek gyorsabban felhizlalják őket a vágásra. De a több pénz a szarvasmarhatartóknak (és az alacsonyabb árak az élelmiszerboltban) sokkal kevesebb táplálékot jelent számunkra.
Az USDA és a Clemson Egyetem kutatói által nemrégiben végzett átfogó tanulmány szerint a kukoricával táplált marhahúshoz képest a fűvel táplált marhahúsban több béta-karotin, E-vitamin, omega-3 zsírsav, konjugált linolsav (CLA), kalcium, magnézium és kálium található, kevesebb a gyulladáskeltő omega-6 zsírsav, és kevesebb a szívbetegségekkel összefüggésbe hozott telített zsírsav.
"Tiszteletben kell tartanunk azt a tényt, hogy a tehenek növényevők, és ez nem jelenti azt, hogy kukoricával és csirketrágyával kell etetnünk őket" - mondja Salatin.
A megoldás:
Vásároljon fűvel táplált marhahúst, amely megtalálható a speciális élelmiszerüzletekben, a termelői piacokon és országszerte a Whole Foodsban. Általában fel van tüntetve, mert felárat követel, de ha nem látja, kérdezze meg a hentesét.
Költségvetési tipp:
A csont nélkül vágott részek olcsóbbak, mivel a feldolgozók a csontozásért felárat számítanak fel. Vásárolhat közvetlenül egy helyi termelőtől is, ami akár 5 dollár is lehet kilónként. Ha szeretne találni egy önhöz közeli termelőt, keressen rá az eatwild.com oldalon.
3. Mikrohullámú popcorn
Olga Naidenko, PhD, az Environmental Working Group vezető tudósa elmondja a tutit:
A probléma:
A zacskó bélésében lévő vegyi anyagok, köztük a perfluoroktánsav (PFOA), a UCLA nemrégiben készült tanulmánya szerint egy olyan vegyületcsoportba tartoznak, amely az emberek meddőségével hozható összefüggésbe. Állatkísérletekben a vegyi anyagok máj-, here- és hasnyálmirigyrákot okoznak.
A tanulmányok szerint a mikrohullámú sütés hatására a vegyi anyagok elpárolognak - és a popcornba jutnak.
"Évekig a szervezetben maradnak, és ott felhalmozódnak" - mondja Naidenko, ezért a kutatók aggódnak amiatt, hogy az emberekben lévő szintek megközelíthetik a laboratóriumi állatokban rákot okozó mennyiségeket.
A DuPont és más gyártók ígéretet tettek arra, hogy 2015-ig fokozatosan kivonják a forgalomból a PFOA-t az EPA önkéntes terve alapján, de addig még több millió zacskó popcornt fognak eladni.
A megoldás:
Pattogtassa a természetes szemeket a régi módon: serpenyőben. Ízesítésként adhat hozzá valódi vajat vagy szárított fűszereket, például kapormagot, zöldségpelyhet vagy levesbetétet.
Költségvetési tipp:
A saját pattogatott kukorica pattogtatása piszok olcsó.
4. Nem bio burgonya
Jeffrey Moyer, a Nemzeti Biológiai Szabványügyi Testület elnöke tájékoztat minket:
A probléma:
A gyökérzöldségek felszívják a talajba kerülő gyomirtó, növényvédő és gombaölő szereket.
A burgonya - az ország legnépszerűbb zöldsége - esetében a vegetációs időszakban gombaölő szerekkel kezelik, majd a betakarítás előtt gyomirtó szerekkel permetezik, hogy a rostos indákat elpusztítsák.
Miután kiásták őket, a burgonyát ismét kezelik, hogy megakadályozzák a kihajtásukat.
"Próbálja ki ezt a kísérletet: Vegyen egy hagyományos burgonyát a boltban, és próbálja meg kicsíráztatni. Nem fog" - mondja Moyer, aki egyben a Rodale Intézet (amely szintén a Rodale Inc., a Prevention kiadója) farmigazgatója is.
"Beszéltem olyan burgonyatermelőkkel, akik egyenesen azt mondták, hogy soha nem ennék meg az általuk eladott burgonyát. Külön parcelláik vannak, ahol saját maguknak termesztenek krumplit mindenféle vegyszer nélkül".
A megoldás:
Vásároljon bioburgonyát. A mosás nem elég jó, ha a húsba felszívódott vegyszereket próbáljuk eltávolítani.
Költségvetési tipp:
A biokrumpli kilója mindössze 1-2 dollár, ami valamivel drágább, mint a hagyományos burgonya.
5. Tenyésztett lazac
Dr. David Carpenter, az Albany Egyetem Egészségügyi és Környezetvédelmi Intézetének igazgatója és a Science folyóiratban megjelent, a halak szennyezettségéről szóló nagyszabású tanulmány kiadója elmondja a tutit:
A probléma:
A természet nem azt szánta a lazacoknak, hogy karámokba zsúfolva szójával, baromfi alommal és hidrolizált csirketollal etessék őket. Ennek eredményeképpen a tenyésztett lazacban kevesebb a D-vitamin, és több a szennyező anyag, köztük rákkeltő anyagok, PCB-k, brómozott égésgátlók és peszticidek, például dioxin és DDT.
Carpenter szerint a legszennyezettebb halak Észak-Európából származnak, amelyek az amerikai étlapokon is megtalálhatók.
"Öt havonta ehetnénk egy ilyen lazacvacsorát anélkül, hogy a rák kockázatát növelnénk" - mondja Carpenter, akinek 2004-es halszennyezettségi tanulmánya széles körű médiavisszhangot kapott. "Ennyire rossz a helyzet."
Az előzetes tudományos eredmények a DDT-t a cukorbetegséggel és az elhízással is összefüggésbe hozták, de egyes táplálkozási szakemberek szerint az omega-3 zsírsavak előnyei meghaladják a kockázatokat.
Aggodalomra ad okot a halak kezeléséhez használt antibiotikumok és növényvédő szerek magas szintje is. Ha tenyésztett lazacot eszik, ugyanezeket a gyógyszereket és vegyi anyagokat kapja.
A megoldás:
Váltson vadon fogott alaszkai lazacra. Ha a csomagoláson az áll, hogy friss atlanti-óceáni, akkor az tenyésztett. A vadon élő atlanti-óceáni lazacot már nem lehet kereskedelmi céllal halászni.
Költségvetési tipp:
A szinte kizárólag vadon fogott lazackonzervek már 3 dollárért is kaphatók.
6. Mesterséges hormonokkal előállított tej
Rick North, az Oregoni Orvosok a Társadalmi Felelősségvállalásért kampány projektigazgatója és az Amerikai Rákellenes Társaság oregoni részlegének korábbi vezérigazgatója elmondja a tutit:
A probléma:
A tejtermelők rekombináns szarvasmarha növekedési hormonnal (rBGH vagy más néven rBST) kezelik tejelő szarvasmarháikat a tejtermelés fokozása érdekében. Az rBGH azonban növeli a tőgyfertőzéseket, sőt a tejben lévő gennyet is. Emellett az inzulinszerű növekedési faktor nevű hormon magasabb szintjét eredményezi a tejben.
Embereknél a magas IGF-1 szint hozzájárulhat a mell-, prosztata- és vastagbélrák kialakulásához.
"Amikor a kormány jóváhagyta az rBGH-t, úgy gondolták, hogy a tejből származó IGF-1 lebomlik az emberi emésztőrendszerben" - mondja North.
Mint kiderült, több független tanulmány szerint a tejben lévő kazein védi a legtöbbet.
"Nincs 100%-os bizonyíték arra, hogy ez növeli a rákot az emberekben" - ismeri el North. "Azonban a legtöbb iparosodott országban be van tiltva".
A megoldás:
Ellenőrizze a címkén az rBGH-mentes, rBST-mentes, mesterséges hormonok nélkül előállított vagy biotejre vonatkozó jelöléseket. Ezek a kifejezések rBGH-mentes termékeket jelölnek.
Költségvetési tipp:
Próbálja ki a Wal-Mart Great Value címkéjét, amely nem használ rBGH-t.
7. Hagyományos alma
Mark Kastel, az agrárgazdaság egykori vezetője és a Cornucopia Institute, a bioélelmiszereket támogató agrárpolitikai kutatócsoport társigazgatója elmondja a tutit:
A probléma:
Ha az őszi gyümölcsök között rendeznének "a legtöbb növényvédőszerrel elárasztott gyümölcsök" versenyt, az alma nyerne. Miért? Mert egyedileg oltják őket (egyetlen fáról származnak), így minden fajta megőrzi jellegzetes ízét. Így az alma nem fejlődik ellenállóvá a kártevőkkel szemben, és gyakran permetezik. Az ipar azt állítja, hogy ezek a szermaradványok nem károsak.
Kastel azonban azt állítja, hogy a józan ész azt diktálja, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük az expozíciót azáltal, hogy elkerüljük a leginkább permetezett termékeket, például az almát.
"A mezőgazdasági dolgozóknál számos rákos megbetegedés magasabb arányban fordul elő" - mondja.
És egyre több tanulmány kezdi összefüggésbe hozni a (minden forrásból származó) növényvédő szerek magasabb testterhelését a Parkinson-kórral.
A megoldás:
Vásároljon bio almát.
Költségvetési tipp:
Ha nem engedheti meg magának a bio almát, mindenképpen mossa és hámozza meg. De Kastel személy szerint nem hajlandó kompromisszumot kötni.
"Inkább azt látnám a kompromisszumnak, hogy nem veszem meg azt a drága elektronikus kütyüt" - mondja. "Csak néhány ilyen döntéstől függ, hogy egy család számára lehetővé válik-e a biotermékekből álló étrend."
A Daniel Imhoff által szerkesztett, a Watershed Media és a Foundation for Deep Ecology által kiadott "CAFO - The Tragedy of Industrial Animal Factories" (CAFO - Az ipari állattartó üzemek tragédiája) című könyvet a koncentrált állattakarmányozási üzemek (CAFO) borzalmairól kell olvasni és látni.
A több mint 400 fotót és 30 esszét tartalmazó könyvben többek között a következők is közreműködnek,
Wendell Berry
Wenonah Hauter
Fred Kirschenmann
Anna Lappé
Michael Pollan
Eric Schlosser
A CAFO lerántja a leplet arról, hogy mi folyik az úgynevezett "üzemi gazdaságokban", és milyen hatással van az ipari hústermelés az állatokra, a környezetünkre, a közösségeinkre, a mezőgazdasági rendszerünkre és az egészségünkre.
Az alábbiakban egy rövid részletet olvashatnak a könyvből. A könyv weboldalán többet megtudhat a CAFO-ról és arról, hogy mit kell tenni az ipari hústermelés megszüntetése érdekében.
Hazugság #1 - Az ipari élelmiszer olcsó
Az ipari hús-, tej- és tojástermékek kiskereskedelmi árai figyelmen kívül hagyják az emberi egészségre, a környezetre és más közös közjavakra gyakorolt óriási hatásokat.
Ezek a közgazdászok által "externáliáknak" nevezett költségek magukban foglalják a hatalmas hulladékkibocsátásokat, amelyek felmelegíthetik a légkört, elronthatják a halászatot, szennyezhetik az ivóvizet, betegségeket terjeszthetnek, szennyezhetik a talajt és károsíthatják a rekreációs területeket. A polgárok végül több százmilliárd dollárnyi adófizetői támogatással, egészségügyi kiadásokkal, biztosítási díjakkal, csökkenő ingatlanértékekkel és növekvő tisztítási költségekkel fizetik a számlát.
Bármelyik gyorsétteremláncba bemegyünk, valószínűleg találunk egy "értékes" ételt: csirkefalatkákat vagy sajtburgert és sült krumplit olyan áron, ami szinte túl jó ahhoz, hogy igaz legyen.
A megélhetésért küzdő családok számára egy olcsó étel túl nehéznek tűnhet ahhoz, hogy kihagyják. Az állattenyésztő üzemek támogatói gyakran mutatnak rá az amerikai gyorséttermek kedvező áraira, mint a rendszer működésének bizonyítékára.
A CAFO-rendszer, érvelésük szerint, megfizethető élelmiszereket biztosít a tömegeknek.
Az olcsó hús-, tej- és tojástermékek mítosza azonban a növekvő külső társadalmi és ökológiai költségek körül forog, amelyek soha nem jelennek meg az éttermi számlákon vagy az élelmiszer-számlákon.
Megdöbbentő környezeti terhek
Már önmagában a környezeti károknak is meg kellene oszlatniuk minden illúziót, hogy az ipari állattartó üzemekben előállított élelmiszer olcsó.
A talaj és a víz évtizedeken át mérgezett volt a szintetikus műtrágyák és növényvédő szerek évtizedeken át tartó alkalmazása miatt, amelyekkel több milliárd tonna állati takarmányt termeltek. A víztestek állati hulladékkal szennyeződtek. A légkör tele van olyan erős üvegházhatású gázokkal, mint a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid. E problémák enyhítésének költségei óriásiak.
De ami még rosszabb, hogy a szennyezett erőforrásoknak ezt az alapvető tisztítási munkáját nagyrészt nem végzik el.
Hogy csak egy példát említsek, a mezőgazdasági szennyvíz - különösen a baromfi- és sertéstelepekről származó nitrogén és foszfor - a Chesapeake-öböl szennyezésének egyik fő forrása, amely egykor életerős keleti parti halászterület volt, és ma számos faj az összeomlás szélén áll. Egy tanulmány 19 milliárd dollárra becsülte az öböl helyreállításának árát, amelyből 11 milliárd dollárt a "tápanyagcsökkentésre" fordítanának.
Világszerte több mint 400 ilyen holt zóna van.
Egészségügyi költségek
Az ipari állattenyésztés komoly egészségügyi kockázatokkal és költségekkel jár a gazdák, a dolgozók és a fogyasztók számára. A CAFO dolgozói és a szomszédos közösségek is szenvednek az ipari gazdálkodással járó kibocsátásoktól.
Orvoskutatók az ország intenzív húsfogyasztását olyan súlyos emberi egészségi betegségekkel hozták összefüggésbe, mint a szívbetegségek, a stroke, a cukorbetegség és a rák bizonyos típusai. Csak ezeknek a betegségeknek az éves költségei csak az Egyesült Államokban meghaladják a 33 milliárd dollárt. Az antibiotikumoknak ellenálló szervezetek ("szuperbaktériumok"), amelyek az ipari hús- és tejtermelésben történő túlzott antibiotikum-használat következtében jönnek létre, növelhetik az emberek fertőzésekkel szembeni sebezhetőségét.
Egy széles körben idézett amerikai tanulmány 30 milliárd dollárra becsülte az antibiotikum-rezisztencia éves összköltségét. Az elsősorban állati trágyából származó E. coli O157:H7 baktériummal kapcsolatos becsült éves amerikai költségek elérik a 405 millió dollárt: 370 millió dollárt a halálesetek, 30 millió dollárt az orvosi ellátás és 5 millió dollárt a termelékenység kiesése miatt.
Mindezek a kapcsolódó egészségügyi problémák növelik a szociális szolgáltatások és a biztosítási díjak költségeit. Csökkentik a termelékenységet és növelik a munkavállalók betegszabadságának számát.
Korai halálhoz is vezethetnek, ami felbecsülhetetlen költségekkel jár a családok és a közösségek számára.
Tanyasi közösségek
Az olcsó állati eredetű élelmiszerek kiskereskedelmi árai nem tükrözik azt sem, hogy az ipari mezőgazdaság folytatja a tanyasi családok elvándorlását és a vidéki közösségek vállalkozásainak folyamatos bezárását.
Robert F. Kennedy Jr. szerint egy átlagos ipari sertésgyár tíz családi gazdálkodót tesz tönkre, és a magas színvonalú mezőgazdasági munkahelyeket három-négy órabéres munkással helyettesíti, akik viszonylag rosszul fizetett és potenciálisan veszélyes munkát végeznek.
Amikor a kistermelők nehéz helyzetbe kerülnek, sok helyi munkaadó bezárja kapuit, és legrosszabb esetben egész közösségek, városok és regionális élelmiszertermelő és -elosztó hálózatok tűnnek el a tájról.
Kormányzati támogatások
A perverz kormányzati támogatások - mind az Egyesült Államokban, mind Európában - több milliárd adóforintot biztosítanak az ipari állattenyésztés támogatására.
A Tufts Egyetem kutatóinak becslése szerint csak az Egyesült Államokban 1997 és 2005 között az ipari állattenyésztési ágazat több mint 35 milliárd dollárt takarított meg a szövetségi mezőgazdasági támogatások eredményeként, amelyek csökkentették az általuk vásárolt takarmány árát.
Hasonló megtakarítások nem voltak elérhetőek sok kis- és közepes méretű gazdálkodó számára, akik saját maguk termesztették a takarmányt és diverzifikált legelőalapú rendszerekben nevelték az állatállományt. A 2002-es amerikai mezőgazdasági törvénytervezet során az egyes CAFO-befektetők is jogosultak voltak arra, hogy az állati hulladékok kezelésére akár 450 000 dollárt is kapjanak az amerikai kormánytól egy ötéves EQIP-szerződés keretében, ami lehetővé tette, hogy a sok befektetővel rendelkező nagyüzemek sokkal nagyobb összeget kaszáljanak.
Az Európai Unió mezőgazdasági támogatásai szintén az ipari állattenyésztőket támogatják, napi 2,25 dollárt biztosítva tejelő tehenenként - 25 centtel többet, mint amiből a világ emberi lakosságának fele megél.
Kevésbé költséges alternatíva
Ezzel szemben számos fenntartható állattenyésztési üzem termelési módszereivel kezeli a lehetséges negatív egészségügyi és környezeti hatásokat.
Kevesebb hulladékot termelnek, és lemondanak a veszélyes vegyi anyagokról és egyéb adalékanyagokról. A legelőn tartott hús és tejtermékek bizonyítottan magas omega-3 és egyéb zsírsavtartalommal rendelkeznek, amelyek rákellenes tulajdonságokkal rendelkeznek. A kisebb gazdaságok kevesebb és kisebb szövetségi támogatásban is részesülnek.
Bár a fenntartható módon termelt élelmiszerek kicsit többe kerülhetnek, számos potenciálisan előnyös környezeti és társadalmi hatásuk már benne van az árban.
Hazugság #2 - Az ipari élelmiszer hatékony
Az ipari élelmiszer-állattenyésztők gyakran hirdetik, hogy "a nagyobb jobb", és nevetségessé teszik az alacsony hatású technológiákat alkalmazó kis- vagy közepes méretű gazdaságok "hatástalanságát".
A CAFO-üzemek azonban jelenleg erősen támogatott mezőgazdaságra támaszkodnak a takarmány előállításához, nagy tőkeinjekciókra, hogy uralják a piacokat, és laza szabályozásokra a hulladékelhelyezéssel kapcsolatban.
A perverz ösztönzők és a piaci ellenőrzések tisztességtelen versenyelőnyt biztosítanak a kisebb termelőkkel szemben, és elhomályosítják a hatékonyság holisztikusabb szemléletét.
Az üzemi gazdaságok és a CAFO-k csak akkor tűnnek hatékonynak, ha az egyes állatokból adott idő alatt előállított hús, tej vagy tojás mennyiségére összpontosítunk.
A magas termelékenységet vagy a piaci részesedés uralmát azonban nem szabad összekeverni a hatékonysággal. Ha az egységnyi termelésre jutó összköltséget, vagy akár az egy állatra jutó nettó nyereséget mérjük, kijózanítóbb képet kapunk.
A zárt tartás súlyos külső költségekkel jár - a CAFO-n vagy takarmányüzemen túlmutató hatékonysági hiányosságokkal. Ezek a rejtett költségek magukban foglalják a támogatott gabonaengedményeket, az egészségtelen piaci ellenőrzést, a kimerült víztartó rétegeket, a szennyezett levegőt és vízfolyásokat, valamint a mérgező ürülék és vizelet koncentrált többletét.
A monokultúrák hatalmas globális területét, amelyeken kukoricát, szójababot és szénát termelnek a bezárt állatok takarmányozására, vitathatatlanul hatékonyabban lehetne kezelni kisebb, diverzifikált gazdaságok és legelőüzemek formájában, védett vadon élő területekkel együtt.
Fordított fehérje gyárak
Az állattenyésztő üzemek úgy érik el hatékonyságukat, hogy a legelőket kukoricával és szójával, sőt vadon élő halakkal helyettesítik.
Ahhoz, hogy egy font testsúlyt elérjen, egy brojlercsirkének átlagosan 2,3 font takarmányt kell megennie. A sertések 5,9 font takarmányt alakítanak át egy font sertéshússá. A szarvasmarháknak 13 font takarmányra van szükségük egy kiló marhahúshoz, bár egyes becslések szerint ennél jóval többre. A takarmány kiegészítésére a világ tengeri halfogásának egyharmadát ledarálják és hozzáadják a sertések, brojlercsirkék és tenyésztett halak adagjához.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének 2006-os jelentése, a Livestock's Long Shadow (Az állattenyésztés hosszú árnyéka) ezt így foglalta össze:
"Egyszerű számokban kifejezve, az állattenyésztés valójában többet von el a teljes élelmiszerellátásból, mint amennyit biztosít... Valójában az állatállomány 77 millió tonna olyan takarmányban lévő fehérjét fogyaszt el, amely potenciálisan felhasználható lenne az emberi táplálkozásra, míg 58 millió tonna fehérjét tartalmaznak az állatállomány által biztosított élelmiszerek."
Teljes visszahívás
A vágóhidak gyakorlatának hatékonyságát is meg kell kérdőjelezni, mivel a sebességük szüntelen növekedése, a profitra való törekvésük és a hatalmas méretük szennyezéshez és tömeges húsvisszahívásokhoz vezetett.
Csak az Egyesült Államokban 2007 tavasza és 2009 tavasza között 25 visszahívás történt a virulens E. coli O157:H7 kórokozó miatt, 44 millió font marhahúst érintően.
Ha a kutatás, a megelőzés és a piaci veszteségek összes költségét összeadjuk, az elmúlt évtizedben az E. coli fertőzés becslések szerint 1,9 milliárd dollárjába került a marhahúsiparnak.
Hulladékok halmozódása
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának becslései szerint az üzemi állattartó gazdaságok évente több mint 500 millió tonna hulladékot termelnek - ez több mint háromszorosa az ország emberi lakossága által termelt mennyiségnek.
Egy kis, diverzifikált gazdaságban ennek a trágyának a nagy része hatékonyan felhasználható trágyaként.
Ehelyett, a legtöbb CAFO-telep hatalmas lagúnákban vagy száraz hulladékkupacokban tárolja a hulladékot, amelyek mérgező füstöt bocsátanak ki, szivárognak vagy túlcsordulnak.
A talaj- és felszíni vizek baktériumokkal és antibiotikumokkal szennyeződhetnek, peszticidekkel és hormonokkal, amelyek endokrin rendszert károsító anyagokat tartalmaznak.
Veszélyesen magas nitrogén-, foszfor- és egyéb tápanyagtartalom.
Az előírások következetlen végrehajtása lehetővé tette, hogy a CAFO-hulladékelhelyezési problémák sok területen elhatalmasodjanak.
Eközben e szennyezés környezeti és egészségügyi hatásait ritkán számítják ki azon paraméterek szűk körének részeként, amelyeket a CAFO-üzemeltetők a hatékonyság meghatározására használnak.
Kormányzati támogatások
A CAFO-k nem csak környezeti és egészségügyi költségekkel terhelik a polgárokat, hanem a közmondásos állami vályúból is lakmároznak.
Az amerikai kormánytámogatásoknak köszönhetően 1997 és 2005 között az üzemi gazdaságok évente 3,9 milliárd dollárt takarítottak meg, mivel a kukoricát és a szójababot a termesztési költségeknél alacsonyabb áron tudták megvásárolni.
E takarmányozási kedvezmények nélkül, amelyek a működési költségek 5-15 százalékos csökkenését jelentik, nem valószínű, hogy az ipari üzemek közül sokan nyereségesek tudnának maradni. Ezzel szemben sok kisgazdaság, amely saját takarmányának nagy részét maga termeli meg, nem kap állami támogatást. Mégis elvárják tőlük, hogy valahogyan megfeleljenek a nagy, támogatott megafarmok hatékonysági állításainak.
Ezen az egyenlőtlen játéktéren a CAFO-telepek tévesen úgy tűnhetnek, hogy "túlszárnyalják" kisebb, diverzifikált társaikat.
Versenykorlátozó magatartás
A hatékonyságról folytatott érdemi vitákat elhomályosítja az is, hogy sok független termelő nem jut piacra.
Mivel a CAFO-k közvetlen kapcsolatban állnak a húsfeldolgozókkal (és néha a húsfeldolgozók tulajdonában vannak, vagyis "vertikálisan integráltak"), előnyben részesítik a termékek feldolgozásához és értékesítéséhez szükséges vágóhidak és értékesítési csatornák csökkenő számához való hozzáférést.
Sok közepes méretű vagy kisebb független termelőnek nincs ilyen hozzáférése, és ennek következtében nagyra kell nőniük, külön értékesítési csatornákat kell kialakítaniuk, vagy egyszerűen el kell tűnniük.
Hazugság #3 - Az ipari élelmiszer egészséges
Az ipari állattenyésztés növeli az élelmiszer eredetű betegségek terjedésének kockázatát, amelyek évente amerikaiak millióit sújtják.
A szívbetegségek, a rák, a cukorbetegség és az elhízás aránya - amelyek gyakran a túlzott hús- és tejtermékfogyasztáshoz kapcsolódnak - minden idők legmagasabb szintjén van. A légzőszervi megbetegedések és a betegségkitörések egyre gyakoribbak a CAFO és a vágóhídi dolgozók körében, és átterjednek a szomszédos közösségekre és a lakosságra.
A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) becslései szerint a szennyezett hús számadatok - és a baromfival kapcsolatos fertőzések évente akár 3 millió embert betegítenek meg, és legalább 1000 ember halálát okozzák -, amelyekről valószínűleg nem számolnak be kellőképpen.
A szűk ketrecekben tömegesen összezsúfolva, a gyári gazdaságokban tartott állatok gyakran saját ürülékükkel tapadnak össze. Az állati hulladék az elsődleges forrása az olyan fertőző baktériumoknak, mint az E. coli és a szalmonella, amelyek a szennyezett élelmiszereken és vízen keresztül az emberi lakosságot is érintik. A gabonaigényes takarmányok szintén növelhetik a baktérium- és vírusterhelést a zárt állathulladékban.
Ennek eredményeképpen a CAFO-k a betegségek és kórokozók szaporodási helyévé válhatnak.
Táplálkozási hatások
Az amerikaiak ma egy főre vetítve több húst és baromfit fogyasztanak, mint valaha, ami a magas kalóriatartalmú és telített zsírokban gazdag étrend része.
A Johns Hopkins Egyetem Élhető Jövőért Központja szerint a hús- és tejtermékek adják a koleszterin teljes mennyiségét, és a telített zsírok elsődleges forrását jelentik a tipikus amerikai étrendben. Az amerikaiak mintegy kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, ami növeli az emlő-, vastagbél-, hasnyálmirigy-, vese- és egyéb rákos megbetegedések kialakulásának esélyét.
Az elhízás és a magas vérkoleszterinszint a szívbetegségek vezető kockázati tényezői közé tartozik. Mindkét állapot összefügg a nagymértékű húsfogyasztással. Közvetlenebb módon a kutatók a jelentős mennyiségű állati zsiradékot tartalmazó étrendet a szív- és érrendszeri betegségek gyakoribb előfordulásával hozták összefüggésbe.
Másrészt a tanulmányok rendszeresen azt mutatják, hogy a vegetáriánusoknál a legalacsonyabb a szívproblémák előfordulása.
A gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék és a mediterrán (növényi eredetű élelmiszerekben és telítetlen zsírokban gazdag) táplálkozási minták magas bevitele bizonyítottan csökkenti a krónikus betegségek és a kapcsolódó kockázati tényezők, köztük a testtömegindex és az elhízás előfordulását.
Szennyezett takarmány
Az állati takarmányozási gyakorlatok szintén fontos egészségügyi aggályokat vetnek fel.
A kukorica és a szójabab például bizonyítottan dioxinokat, PCB-ket és más potenciális emberi rákkeltő anyagokat vesz fel a légszennyezésen keresztül. Az állatok takarmányozását követően ezek a tartósan megmaradó vegyületek az állati zsírtartalékokban tárolódhatnak.
Ezek a káros szennyező anyagok később feljebb kerülhetnek a táplálékláncban, amikor a vágás után visszamaradt állati zsírokat kiolvasztják és ismét állati takarmányként használják fel. Mivel a zsírokat az állati takarmányozási rendszerben újrahasznosítják, az eredmény a dioxinok és PCB-k magasabb koncentrációja az emberek által fogyasztott állati zsírokban.
Az állati és növényi zsírok, amelyek mindegyike képes dioxinokat és PCB-ket tárolni, az állati takarmányadagok akár 8 százalékát is kitehetik.
Munkavállalók egészsége
A CAFO dolgozói számos egészségügyi problémától szenvednek, beleértve az ismétlődő mozgássérüléseket és a rossz levegőminőséggel összefüggő légzőszervi megbetegedéseket.
Tanulmányok szerint a CAFO-munkások legalább 25 százalékának légzőszervi betegségei, például krónikus bronchitis és foglalkozási asztma.
A vágóhídi dolgozókat is veszélyeztetik a munkával kapcsolatos egészségügyi állapotok. 2008 elején például egy ismeretlen idegrendszeri betegség kezdte sújtani a Quality Pork Processors minnesotai üzemének alkalmazottait, ahol naponta 1900 sertést vágnak le.
A megbetegedett dolgozók égő érzéstől és zsibbadástól, valamint a karok és lábak gyengeségétől szenvedtek. Valamennyi áldozat a "fejasztalnál" vagy annak közelében dolgozott, ahol sűrített levegővel távolították el a sertések agyát a koponyájukból. A gyanú szerint a sertésagy mikroszkopikus darabkáinak belégzése okozta a betegséget.
A CDC vizsgálata után ezt a gyakorlatot megszüntették.
Közösségi egészségügy
A CAFO-telepek a szomszédos közösségeket veszélyes levegő- és vízszennyező anyagoknak való kitettség kockázatának tehetik ki.
Több mint egymillió amerikai például nitrogéntartalmú szennyező anyagokkal szennyezett talajvízből veszi az ivóvizet, amelyek többnyire mezőgazdasági műtrágyákból és állati hulladékok felhasználásából származnak. Számos tanulmány az ivóvízben lévő nitrátokat születési rendellenességekkel, a pajzsmirigy működésének zavarával és különböző típusú rákos megbetegedésekkel hozta összefüggésbe.
Továbbá, az antibiotikumok tartós, állattartás során történő alkalmazása széles körben elismert, hogy növeli az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok előfordulását.
Az ilyen új "szuperbaktériumok" okozta fertőzések nehezen kezelhetők, és növelik az emberi megbetegedések kockázatát. Egy 226 észak-karolinai iskolát vizsgáló tanulmány szerint az üzemi farmoktól három mérföldes körzetben élő gyermekeknél lényegesen magasabb volt az asztma aránya és több asztmával kapcsolatos sürgősségi osztályos látogatás, mint a három mérföldnél távolabb élő gyermekeknél.
Egy külön tanulmány megállapította, hogy az intenzív sertésüzemek közelében élő emberek több negatív hangulati állapottól (pl. feszültség, depresszió, düh, csökkent életerő, fáradtság és zavartság) szenvednek, mint a kontrollcsoportok.
A hidrogén-szulfidnak való kitettség - amelyet a koncentrált állattakarmányozási műveletek bocsátanak ki - összefüggésbe hozható a neuropszichiátriai rendellenességekkel.
Élelmiszertermelés, amely, biztonságos a környezet számára, kíméletes az állatokkal szemben egészséges a munkavállalók és a közösségek számára,
...a legjobb esélyt nyújtja egy olyan élelmiszerrendszer kialakítására, amely biztonságos és egészséges mind a fogyasztók, mind a termelők számára.
Jól olvastad a címlapot, és ez egy újabb csapás az egészség és a táplálkozás szisztematikus tanulmányozására, amelyet elfogultság és önérdek köt, félretájékoztatást népszerűsít, hogy az emberek bármit elhiggyenek...
A Johns Hopkins, amely egyébként a világ legnagyobb közegészségügyi iskolája, nemrég közzétett egy tanulmányt, amely szerint a túl sok folsav fogyasztása, amely gyakorlatilag minden növényi táplálékban megtalálható, autizmust okoz.
De van egy nagyon nagy probléma azzal a kutatással, amely ezt a természetes tápanyagot próbálja összehasonlítani egy olyan vizsgálattal, amely mesterséges megfelelőjén alapul.
"Vegye be ezt a vakcinát, hogy megelőzze ezt..."
"Kerüld ezt a vitamint, hogy csökkentsd ezt..."
"Ne egye ezeket, különben a baba idegrendszeri károsodást szenved..."
Legyen szó Eboláról, Zika-vírusról vagy salátákról, a félelem motorja nem áll le, amíg nem kapja meg a figyelmünket...
A legújabb áltudomány, amely a világ egyik legelismertebb közegészségügyi intézményéből jön ki, pontosan ezt próbálja elérni - megijeszteni Önt a túl sok növényi alapú élelmiszer fogyasztásától, különösen, ha a nők terhesek.
A Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health (JHBSPH) által közzétett kutatás szerint komoly kockázatokat rejthet a túl sok folsav, egy alapvető fontosságú B-vitamin, amely nagy mennyiségben található meg számos élelmiszerben a sötét leveles zöldektől kezdve a babon át a lencséig.
A tápanyag alacsony szintje számos betegség kialakulásában szerepet játszhat, beleértve a születési rendellenességeket és még a rákot is.
A folsav anyagcsere-hatásai azonban nagyon különböznek a folsavétól:
A folsav a B9-vitamin biohasznosítható, természetes formája.
a folsav a vitamin szintetikus formája, amely a táplálékkiegészítőkben és a dúsított élelmiszerekben található.
Számos tanulmány rámutatott a túlzott folsavval kapcsolatos lehetséges problémákra, beleértve az immunrendszer károsodását, a B-vitamin hiányának elfedését és a rák egyes formáinak kockázatának növelését.
Évtizedek óta tudjuk, hogy a folsav kritikus szerepet játszik a magzat gerincének kialakulásában.
Ha egy terhes nő nem visz be elég folsavat, a magzatnak sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy szétnyúlt gerincoszloppal (spina bifida), vagy a neurális csőhibák spektrumába tartozó hasonló rendellenességgel születik.
Ez az elsődleges oka annak, hogy a kenyerekben és gabonafélékben folsavval dúsítottak, ami nem ugyanaz.
"Dúsítsunk fel minden élelmiszert mesterséges vitaminokkal, még akkor is, ha fogalmunk sincs a hosszú távú hatásaikról" - ez volt a kormányok gondolatmenete világszerte.
Hamis definíciókon alapuló tanulmány
A május 13-án, a 2016-os baltimore-i Nemzetközi Autizmuskutató Találkozón bemutatott eredmények szerint, ha egy újdonsült anya közvetlenül a szülés után nagyon magas folsavszintet kap - a megfelelőnek tekintett szint négyszeresénél is többet -, megduplázódik annak kockázata, hogy gyermekénél autizmus spektrumzavar alakul ki.
A tanulmányhoz a kutatók a bostoni születési kohorsz, egy túlnyomórészt alacsony jövedelmű, kisebbségi népességhez tartozó anya-gyermek párosok 1391 adatát elemezték.
Az anyákat gyermekük születésekor, 1998 és 2013 között toborozták, és több éven át követték őket.
A vizsgálatban részt vevő anyák nagy többsége arról számolt be, hogy a terhesség során multivitaminokat - amelyek közé folsav és B12-vitamin is tartozna - szedett.
A kutatók szerint azonban nem tudják pontosan, hogy a nők egy részének miért volt ilyen magas a vérében a vitaminszint, és ez valószínűleg a fogyasztásuknak volt köszönhető.
túl sok folsavval dúsított élelmiszer vagy túl sok étrend-kiegészítőt szedtek.
A folsav az igazi probléma vagy a folsav?
Ha a folsav lenne az igazi probléma, hol vannak az autista gorillák, nyulak és több száz más állat, amelyek csak növényeket fogyasztanak?
Vagy mi, emberek vagyunk különlegesek?
Öt ország a fogamzás körül az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásain túlmutató folsavfogyasztást ajánl, míg öt másik ország a pótlást feleslegesnek tartja.
Az Élelmiszerkutató Intézet és a Newcastle-i Egyetem kutatói megerősítették, hogy a szervezet a szintetikusan előállított folsavat másképp dolgozza fel, mint a zöldségekben található természetes megfelelőjét.
Ennek következtében a véráramban nem metabolizált folsav kering, amelyet végül a máj metabolizál, de a folyamat lassú, nem hatékony és valószínűleg mérgező.
Kutatók arról számoltak be, hogy a májkapuvénában (amely a vért a bélből a májba szállítja) a folsav 86%-a metabolizálatlan marad, míg a természetes folsav szinte teljes egészében megfelelően átalakult.
"Ahol dúsításra kerül sor, ott a metiltetrahidrofolsav (a vitamin természetes formája az élelmiszerekben és a szervezetben keringő fő formája) formáit javasolnánk a folsav alternatív dúsítójaként figyelembe venni, most, hogy a stabilabb szintetikus formák kereskedelmi forgalomban elérhetővé váltak" - nyilatkozta Paul Finglas kutató.
Remélhetőleg a folsavval történő dúsítással kapcsolatos jövőbeli döntések és tanulmányok figyelembe veszik majd, hogy a folsavat nem ugyanúgy metabolizáljuk, mint a természetes folsavakat.
De sok "szakértő" tanácsával ellentétben az olyan tanulmányok, mint ez a JHBSPH-nél készült, továbbra is befolyásolni fogják a közvéleményt abban a hamis látszatban, hogy kerülje a növényi alapú élelmiszereket és a folsavat az autizmus megelőzése érdekében, egy olyan betegséget, amelyet ma már nagyrészt az oltásokkal és a növényvédő szerekkel hoznak összefüggésbe.
Források
jhsph.edu - A túl sok folsav a terhes nőknél növeli az autizmus kockázatát, a tanulmány szerint.
ajcn.nutrition.org - Folsav kezelése az emberi bélrendszerben - az élelmiszerek dúsításának és kiegészítésének következményei
cambridge.org - Közegészségügyi táplálkozás
